Személyes,

Hullócsillagok

Hétvégén kiültem az ablakba kicsit bámulni az eget, hátha látok néhány hullócsillagot… eszembe jutottak azok az idők, mikor még mindketten otthon laktunk tesómmal és együtt fogtuk magunkat, bekuckóztunk a “teraszra”, plédekkel meg párnákkal és egészen hajnalig bámultuk az eget. Egész más volt, mint most a város fényeitől tompa ég…
Néha szeretnék visszamenni az időben, hogy ezeket a pillanatokat újból átélhessem. Furcsa, hogy csak később válnak igazán fontossá ezek az élmények. 🙂

no comment